A szabadsag szimboluma helyett a meno tizenevesekevel kozlekedem, mert INGYÉ VAN. Az elozo lako hagyta itt a gordeszkajat. Eddig egyszer probaltam ilyenre ráállni, a Deák teren, aki latta nem szivesen emlekszik vissza. (A Tony Hawk Pro Skater c. videojatekkal fel ora alatt szerzett profizmus fajdalmasnak bizonyult.) Vasarnap vegig gyakoroltam a kozlekedest, igy ma reggel mar csodalkozhattak a kollegak.
Az uj szobam pirinyo, de ugye nem a meret a lenyeg, hanem a homerseklet. A lakotarsak jofejek. Itt lehet szofaszorfolni, az ausztral srac is bekvartírozott ket cimborat a nappaliba. Masik lakotarsam a legpiszkosabb ember akivel valaha talalkoztam, ennek ellenere nemet is meg lany is. Szaga nincsen, de eppen atkoltozott abbol a szobabol, amibe en be. A mocsok centisen allt mindenhol. Szova is tettem ezt, nem zavartatta magat. Jofej, mondom.
A masodik legpiszkosabb ismerosom is nemet lany, jut eszembe, csak budapesti es magyar.
Zoologiai segitseget kernek. Szunyogcsipesszerusegek vannak rajtam, pedig egy szunyogot sem lattam erre. Meg az Ebro-deltanal sem, pedig ott feltem hogy lesznek. Vannak viszont pici legyek. Azok tudnak/akarnak vért szívni? (Nem poloska, azt megneztem.)
Penteken, szombaton jol ment a promocio, 5 ember, uzenem Jordinak.
